Laden...
Pipakészítés

A bambusz bevezetése és történelme a pipakészítésben - 1. rész

Tomor István
2026. Juli 7.
A bambusz bevezetése és történelme a pipakészítésben - 1. rész

Számos különböző anyag használatos a pipakészítés során, a pipa testétől kezdve az összekötő elemeken át a szárakig.  Az egyik magával ragadó anyag a bambusz. A több száz különböző fajtának és felhasználás módjainak köszönhetően a bambusz világa lenyűgöző, így ma megkíséreljük felfedezni történelmét és felhasználását a pipák készítésében.

A három részes, A bambusz a pipagyártásban c. sorozatunk 1. részét olvashatjátok.

Hatalmas köszönet Shane Irelandnek és Adam Davidsonnak, szakértelmükért és megszállottságukért, ahogyan segítettek a kutatásban.

 

 

A bambusz történelme


A bambusz a fűfélék családjába tartozik, és leginkább a faiparban használatos. A szára vágás után villámgyorsan nő újra levágás után, és persze sokkal magasabbra és vaskosabbra nő, mint a fű, amit a kertedben találsz. Tudtad, hogy több, mint 1400 fajtája létezik, különböző mértékű növekedéssel? Némelyek csak 10-15 centisre nőnek, míg vannak olyanok, amik akár 40 méteresre is.

 

A fiatal, magasabb bambusz fajok akár 1 métert is tudnak növekedni egy nap alatt, míg más fajták „csak” 30 centit. A bambusz DK-Ázsiától Kínán és Japánon át, az Egyesült államokban, Ausztráliában, Indiában, Afrikában és Dél-Amerikában is megterem. Főleg a melegebb helyeken érzi jól magát, de ha az időjárás kicsit is megfelelő, nagyon könnyen terjed bármerre, és szinte lehetetlen megszabadulni tőle.

 

A földművesek számára a bambusz kiváló takarmány, hisz már az első idényében is termőre fordul. Amíg egyes keményfa fajtáknak 100 év is kellhet, hogy elérjék a maximális magasságukat, addig a bambusznak elég egy szezon, hogy elérje azt. Még ha le is vágják, amíg képes felvenni a tápanyagokat, a növény regenerálódik, és a gazda nyugodt lehet felőle, hogy a következő szezonra ugyanúgy vissza fog nőni.

 

Tartós, könnyű, és üreges szerkezetének köszönhetően a bambusz szárak kiváló építőanyagok, és mellé még könnyebbek is, mint a fa. Míg a bambusznak a szára és a csúcsa a leghasznosabb része, egyesek a növény más részeit felhasználták az idők folyamán. A bambusznak levelei is vannak, ami segíti a növényt az energia gyűjtésében. Bizonyos kultúrákban ezt is összegyűjtik, és állati takarmánynak használják, de akár a pandákat is említhetnénk, akiknek az étrendjük jelentős része. Ha a levelek képesek fotószintetizálni a napon, a bambuszok hálózata növekszik. Számos bambusz fajta képes a föld alatti rizómák hálózatán keresztül szaporodni, aminek köszönhetően a bambusz gyorsan terjed, ha nincs megfelelően karbantartva.

 

A bambusz azoknak a területeknek is hasznos, amelyeket körülvesz. Segít tisztább levegőt teremteni azáltal, hogy elnyeli a szennyvízből származó tápanyagokat, és segít megelőzni az áradásokat a gyökerek és szárak hálózatával, lelassítva a víz áramlását a felesleges víz elnyelésével. Mindezen okok és még sok más miatt a bambusz évszázadokkal ezelőtt létfontosságú erőforrássá vált a mindennapi életben, inspirálva a „bambuszkultúrát”. Általánosságban elmondható, hogy a növény a szépséget és az újranövekedést vagy az ellenállást szimbolizálja. A bambusz mindennapi életben való használata mellett ezt a kultúrát több évezredes használata is létrehozta.


Dokumentumok több, mint 7000 évvel ezelőtt már említést tesznek a használatáról, de maga a növény már jóval az ember megjelenése előtt megtalálható volt a Földön. A kínaiak mintegy 5000 évvel ezelőtt kezdték faházak építésére használni, ezzel vette kezdetét a masszív építőanyagként történő használata.


Időszámításunk előtt mintegy 200 évvel már papírt és könyveket is készítettek bambuszból. Ezzel együtt a 3. és 5. század között már több, mint 60 különböző fajtáját dokumentálták Kínában. Minél többen találkoztak ezzel a növénnyel, annál többen akarták használni.

 

Növényként a bambuszt könnyű nevelni, betakarítani, szállítani és ez tette népszerű építőanyaggá. Sekény gyökereivel a bambusz olyan helyen is jól terem, ahol 30-40 cm mélyen már köves a talaj. Ez könnyűvé teszi az ültetését és termelését, mert a földműveseknek nem kell megtisztítania a talajt a kövektől vagy egyéb maradványoktól. Sokáig termékeny, akár 50 évig is életben marad, és pár év után teljesen gondozásmentes. Innen nézve máris természetesnek tűnik, hogy egy ilyen természetes, hasznos és tartós anyag felkeltette a pipakészítő mesterek figyelmét.

 

Bambusz a korai pipákban

A bambusz sokkal jobb alternatíva, mint a keményfa, főként a rugalmassága miatt. Meg van az a képessége, hogy hajlítható, anélkül, hogy eltörne, így lehetővé téve az ívelt termékeket, szobroktól a kézitáskák fogójáig, vagy a mi esetünkben a pipák készítésében. Tartós, és sokkal kevésbé vetemedik, mint a fa, így különösen alkalmas párás környezetben. Textúrát és sokoldalúságot is biztosít a projektekhez.

 

Mielőtt a 20. században különleges szárként bekerült volna a pipákba, a bambusz pipákban való használata az ókorig vezethető vissza. Ryan Li, a dohányzási kiegészítők szakértője szerint: „Ázsiában, különösen olyan országokban, mint Kína, Thaiföld és Vietnam, a bambuszt régóta használják könnyen elérhető és sokoldalú anyagként a pipák készítéséhez. A múltban a pipák nemcsak a dohányzás eszközei voltak, hanem kulturális és társadalmi jelentőségű tárgyak is.”
A tradicionális kínai orvoslástól a relaxációig, és szertartásokig, a pipázás mélyen beleivódott a kultúrába, főként a délkelet-Ázsiában használatos bambusz vízipipákkal. Ezek közül számos pipa hatalmas méretű volt, és társasági összejövetelekkor használták. "Az emberek összejöttek ezen pipák körül, és egymás után szippantottak a pipából, amit a víz szűrt át.," mondja Li. "Ez a közösségi füstölgés a kapcsolatok erősítésének és a történetmesélésnek az egyik formája volt." Ezek a pipák a hagyomány, a vendégszeretet és a közösség kulcsfontosságú forrásai voltak.
Az ilyen összejövetelek házigazdája körbekínálta a füstöt vendégeinek a bambusz pipából, tisztelete és barátsága jeleként.

 

Most, hogy már megismertük a bambusz hátterét terményként és a régmúlt pipáiban, lássuk hogyan jutott el odáig a bambusz, ahogy ma ismerjük őket a pipákban.

 

Az első bambusz a pipákban


A legkorábbi bambuszt felhasználó pipákat valószinűleg a Dunhillnek köszönhetjük, tekintettel az 1920-as évek Whanghee pipáira, amik a Dunhill 1953 előtti időszakában készültek, ahogy azt Shane Ireland elmeséli: „Ennek a bambuszfajtának (és számos másnak) a rövidítése a whangee. A whangee eredetileg a mandarin
黃藜, vagyis a huáng lí kifejezésből származik, pinjin nyelven.”




Dunhill Whanghee


Az angliai márka volt az első úttörő a bambusz használatában. valószínűleg azért, hogy spóroljanak a briarral a II. Világháború idején. A pipakészítők világszerte szenvedtek a briar hiányától, ami egyes cégeknél odáig vezetett, hogy kisebb pipákat kezdtek el gyártani, így spórolva az alapanyaggal. Főként a pipák méretét csökkentették, egyéb megoldásokkal hosszabbítva. Az egyik ilyen anyag az Ázsiából származó bambusz gyökérrendszere volt. "Azokban az időkben a bambuszt már használták táskák füleként. sétapálcákhoz, vagy egyéb luxuscikkekhez," meséli Shane, "szóval a Dunhill csak kölcsönvette az ötletet."

 

Az ’50-es évek elején már a Stanwell is használt bambuszt a pipáihoz, néhány évtizeddel a Dunhill Whangee után. Állítólag a kazán javítására is használatos volt, ha valami sérülés volt rajta, vagy túl kicsi volt, hogy megfelelő méretű nyakat faragjanak, vagy súlyos sérülés keletkezett rajta. Shane elmondása szerint, "Némelyik kazán egyáltalán nem lett volna használható, ha nem használnak bambuszt hozzá. Mint a legtöbb innovációt a pipakészítésben, ezt is a szükség hozta."

 

Sixten Ivarsson 1900-as évek közepi közreműködése hozta el, hogy a bambuszt dekor céllal kezdték használni a kézműves pipáknál. A pipa restaurátor, és pipakészítő mester, Adam Davidson a következőképp fogalmazta meg gondolatait a bambuszról a pipakészítés világában: "Sixten volt valószínűleg az első, aki bambuszt használt, nem csak a pipa javítására, hanem egy szép, rövid nyakú briar darab, bambusszal kombinálva még designosabb legyen. A Dunhill számára nem a design, vagy a kompozíció volt a lényeg (a bambusz használatakor -a szerk.), hanem hogy hasznosítani tudják az amúgy használhatatlan méretű briar darabokat is. Az ezt következő évtizedekben, és napjainkig is, a művészek számára a bambusz már a design kialakításának és a még természetesebb hatás elérésének része."

 

Adam bővebben is kifejti a bambusz stílusos felhasználásának részleteit:

 

Tegyük fel, hogy valaki készít egy biliárd pipát. de a nyak részen van egy hiba benne. A többség ilyenkor elhajítaná, de Sixten bambuszt vagy szarvat tenne bele. Ha bambuszt használna, a bambuszt a nyakhoz illesztené, és máris elegánsabb lenne a szár. Az valójában az egyik legnehezebb dolog, ha bambuszt használsz a pipához, különösen akkor, ha fekete bambuszt. A héj nagyon vékony, és a pipa akkor igazán szép, ha a fekete bambusz és a szár össze van csiszolva. Mivel a sötét réteg nagyon vékony, nagyon finom csiszolópapírt kell használj.

 

A Smokingpipes-nál Truett Smith osztott meg egy cikket a dániai pipakészítés történetéről, ami szintén kiemeli Sixten hozzájárulását a pipakészítés ezen mozgalmához. " Bár az alternatív anyagok nem voltak ritkák díszítőelemként, a teljes kompozícióba való beépítésüket nem gondolták át olyan művészien Sixtenig és a kézműves pipakészítő mozgalomig... Ivarsson és az általa mentorált kézművesek elkezdték használni a bambuszt és más díszítéseket a pipatervezés elemeiként, az anyag bütykeinek ritmusát az alaphoz és a szárhoz párosítva."


The History and Introduction of Bamboo in Pipe Making | Daily Reader

Sixten Ivarsson Peewit tervezete bambusszal

 

A koncepció olyan mesterek körében terjedt el, mint Tom Eltang és Hiruyoki Tokutomi, akik művészien, lenyűgözően kreatív módon használták a bambuszt. A toldásoktól a szárakig a bambusz sokak művészi víziójának része lett nyugaton, akik préselt bambuszcsomókat használtak aszimmetrikus pipák készítéséhez. A bambusz természetes, könnyű, erős és organikus megjelenése jellegzetes bájt kölcsönzött a pipáknak. „Míg a hagyományos briar tartósságot és ismerős jelleget kínált” – mondja Truett –, „a bambusz karaktert, kontrasztot és finom rugalmasságot hozott – minden pipának egyedi jellegzetességet adva.” Mind funkcionálisan, mind dizájn szempontjából a bambusz a művészet gyönyörű, organikus kifejeződése.


A modern bambusz a 2. részben

A bambusz darabok természetessége és szépsége igen népszerűvé tette őket a pipakészítésben az idők folyamán. Nincs két teljesen egyforma darab, és mindegyiknek sajátos vonzereje van. Shane és Adam mindketten nagy rajongói a bambusznak a pipákban, és rengeteget tudnak mesélni a bambusz pipakészítésben betöltött szerepéről, amire a sorozat 2. részében fogunk részletesebben kitérni. Addig viszont csodáljuk meg a harmóniát, az egyensúlyt és az esztétikát, és azt a karaktert, amit a bambusz hozzáad a pipakészítéshez.

The History and Introduction of Bamboo in Pipe Making | Daily Reader

 

Bambuszok Adam Davidson gyűjteményéből



forrás: https://www.smokingpipes.com/smokingpipesblog/single.cfm/post/the-history-and-introduction-bamboo-pipe-making

Neuigkeiten

Zugehörige Neuigkeiten

Jul 21. A bambusz, mint a pipa dísze - 3. rész

A bambusz, mint a pipa dísze - 3. rész

A bambusz pipakészítésben való felhasználása túlmutat magán az anyagon. A bambusz szépségéből táplálkozó kreativitás akkor is virágzik, ha más anyagok veszik át a helyét. Sok pipakészítő mester idézi fel a bambusz vizuális jegyeit olyan alternatív anyagok használatakor is, mint a briar, a tajték, a puszpáng, vagy az ezüst. A bambusz pipakészítésben betöltött szerepéról szóló sorozatunk harmadik, egyben utolsó részéhez érkeztünk.

Weiterlesen
Aug 17. A hordók, amikre egy egész iparág épült

A hordók, amikre egy egész iparág épült

Az emberiség több ezer éve élvezi a dohányt — régészek már sok évvel ezelőtt bizonyítékot találtak arra, hogy az őskori emberek dohánymagot rágcsáltak. Igaz, az ezzel való kereskedelem már sokkal inkább modernkori dolog. Az amerikai őslakosokról köztudott volt, hogy kis bőrtasakokban hordták magukkal a dohányt saját felhasználásra, esetleg cserealapnak, de semmiféle bizonyítékunk nincs arra vonatkozóan, hogy kereskedtek is volna vele. Bár az emberiségnek már a jégkorszak óta kapcsolata volt a dohánnyal, de az európaiak fejlesztették ezt a kapcsolatot egy olyan kereskedelmi iparággá, ami kiterjedt az egész világra.

Weiterlesen
Jul 02. Molnár Antal pipakészítő beszél a szakmáról

Molnár Antal pipakészítő beszél a szakmáról

Pipa sok mindenből készülhet – fa, agyag, üveg, csont, sőt néha bádog is – de a verseny befutója a briar, azaz a fehér hanga gyökere. Miért? Mert tűzálló, mint egy kis tűzoltó, és annyira porózus-szívós a szerkezete, hogy szinte arra született, hogy pipát csináljanak belőle.

Weiterlesen
Mär 15. A gyanta projekt: Az új bakelit

A gyanta projekt: Az új bakelit

A pipás világ számos technikai és anyagbéli újításnak köszönhetően emelkedett új magasságokba. Talán a leginkább említésre méltó példa, a briar, mint ideális alapanyag 1800-as évek közepebeli felfedezése, ami forradalmasította a pipafaragást, hiszen korábban csak cseresznyefából vagy egyéb keményfából volt elképzelhető. Évtizedekkel később, Sixten Ivarsson "előbb faragj, aztán fúrj" technikája reformálta meg ismét az ipart, és kövezte ki az utat a kézműves, művészi pipák előtt.

Weiterlesen

Tritt unserer Gemeinschaft bei!

Werde Mitglied der Bohém Pipások Facebook-Gruppe und teile deine Erfahrungen mit uns!

Jetzt beitreten!