Szerencsére van mentő mellény és sok gyakorlás után már anélkül is megtanulsz ebben a varázslatos füsttel teli mocsárban járni anélkül, hogy elsüllyednél. Az utunk elején a füst adta ízekből élményből csak pillanatokat találunk meg magunknak majd aztán perceket, eleinte a pipák formáinak és kinézetének a szépségét tapasztalni nagyobb élvezet mint bármelyik dohányt szívni. Talán ezért alakul ki sok pipás életében igazi vonzalom a pipa formák iránt és válik gyűjtői szenvedéllyé mert az első pozitív élmények között szinte csak a pipa van mint az eszköz.
A találkozás
Valakit ha megkérdezel hogyan találkozott először a pipával, szinte kivétel nélkül a válaszok többsége a következők:
Nagyapám vagy édesapám pipázott, a szomszéd bácsi pipázott, láttam valakit a parkban, az utcán és hát az az illat.. na az illat ami rabul ejt, hogy a fenébe lehet valami, ami ég ennyire finom illatú? Szinte már felejthetetlen hiszen ha becsukod a szemed még él benned a pillanat amikor a pipázás művészete már meg is tette a hatását rád. Biztos megvan neked is az első élmény amikor rácsodálkozol arra a fura emberre, aki nagy nyugalommal szív dohányt egy pipából amiből finom illat száll. Csodálkozol mert ez nem fojtó és büdös mint a cigaretta. Tehát rokon vagy ismerős, de szinte mindenkinek van vagy volt egy pipás ismerőse. A legtöbben talán ily módon találkozunk először a pipázás művészetével. Vonzó illat, gyönyörűséges eszközök és nyugalom amik összessége már önmagában csábító, de itt van még a dohányos ember. Cigarettás, szivaros vagy elektromos kütyüt használó, teljesen mindegy, dohányos, aki talán egy másik dohányzási alternatívát keres magának. Az ok, hogy valaki miért próbálja ki a pipát az általában ezen okok valamelyike.

Indul a felfedezés
Amikor átlépte az érdeklődés küszöbét a pipás, akkor kezdi felfedezni, hogy sokkal komplexebb téma ez a tömj dohányt egy pipába, mint azt eleinte gondolta, hogy miért is? Mert csíp, és nincs málna íze, szürcsög és közben folyik a nyálam szinte alig van minek örülni, de valamiért mégis vigyorgok magamban, hogy ez de nagyon jó. Valahogyan kapcsolódik a tudatom egy régi dohány fogyasztói kultúrához, talán még valamiféle spirituális élmény is úrrá lesz rajtad miközben kezdesz rájönni, hogy ez egy szeánsz. Szívod és nézed ahogy füstöl a pipa, járatod a szemedet a pipád tulajdonságain simogatod a textúráját és ha szerencsés vagy, vagy legalább picit ügyes, akkor megjön a nyugalom és a kapcsolat a pipa és önmagad között.
Elrontom a tömést már megint nem szívtam bele az elején és eltömődöt, elég fura íze van a nyers dohánynak és ha az torokra megy még könnyezek is, hogy horpadjon ki a homlokom ha értem ez mire jó, most még nedves most meg túl száraz, a szél is fúj, na jól van hagyjuk... pusztulat sok infó rövid idő alatt és én csak dohányozni szerettem volna, ráadásul még a barátaim is nevetnek rajtam, látom a kacajt a szemükben, de letojom mert nekem azért ez mégis tetszik. A felfedezés időszakában rengeteg sok új információt kell feldolgozni ráadásul a környezeteddel is meg kell birkózni, hiszen jó esetben mosolyognak rajtad lepapiznak de van az úgy, hogy még ki is nevetnek. Őszintén szólva nehéz megfogalmazni, hogy mi az a vonzalom a kezdeti bukdácsolások elején amik után mégis arra ösztönöz téged, hogy tovább és újra tömj meg egy pipát. A szerencsésebbek megtalálnak maguknak egy pipást vagy pipás közösséget, akik kivétel nélkül befogadóak, segítőkészek és barátságosak. Sok sok sőt rengeteg infóval ellátnak, amit nem sajnálnak magukban tartani, főleg ha szeretsz kérdezni és tanulni.
Na itt aztán mocsár van papa, vége mert innentől kiderült hogy egy pipa nem pipa és a dohányokból is van kb. nyolcezer. Eddig csak azt hittem van virginia meg virginia, aztán itt gyorsan kiderül, hogy milyen hülye is vagyok a dohányokhoz, szóval ha érteni akarom akkor muszáj tanulnom. Márpedig a jó pipás az útja elején is tanulni akar annak ellenére, hogy még hitetlen is talán kissé, hiszen nem érti mi a fenét élveztek ti ennyire a pipa dohányban? Azt a pár percet? Az nekem is megvolt, ez a csoda? Talán nem, hiszen ez is írja hogy phuuhuú mennyország gyerekek az meg azt hogy Copacabana, hát gondolom csak nem hazudnak. Mit csinálok még mindig rosszul?

Gyakorlati idő
Sok sok gyakorlással pár hónap után hozzászokik a szájüreged a füsthöz, már nem tüzesedik be tíz perc múlva a pipa kezedben csak néha. Bár igaz akkor majd kigyullad, fogni is alig lehet, mert már megint mohó voltál. Valami istenit éreztél és még jobban akartad, de minél jobban akartad, annál távolabb került és elment. Mellette megint forró a pipám, nyavajába akkor ezt még lassabban kell, aludjon el? Vagy mi a fene? Sebaj, de már legalább élmény is volt, ami nagyon jó. Most a hármas tömést gyakorlom, de holnap már csavarom a flaket, mert olyan is van és azt is lehet, ezt a dohányt kóstoltam és ezt is meg azt is, áhh az gyenge az meg full alsó polcos és pikk és pakk kipróbálsz annyi dohányt amennyit csak tudsz bár élvezni, még nem igazán tudod. A szerencsésebbek csak párat tudnak kipróbálni, mert a dohánybolt annyit tud. Amikor gyakorlatra teszünk szert, persze nem mindenkire jellemző, de általánosan nagyjából igen, szinte minden dohányt ki akarunk próbálni, úgy hogy még nagyon nincsen készen a pipálási tudományunk.
Már tudod hogy milyen sokféle dohányok léteznek, de kipróbálni kevésszer vagy egyáltalán nincs lehetőség, nem ismersz beszerzési lehetőségeket, de már tudod, hogy van aromás meg natúr és latákiás meg ilyen is meg olyan is. Megtanulod hogy egy pipa egy dohány. Na ezt tuti, hogy egy pipa kereskedő találta ki, majd kb. pár év múlva rájössz, hogy persze hogy egy kereskedő találta ki. Megtanulod alkohollal és sóval is tisztítani a pipákat, sőt a használt pipák piaca beszédít, mint negyven fokban a pálinka és csak vásárolsz, mint az ökör mert minden pipa baromi jól néz ki és ezt most meg kell vennem, hiszen már alig van pipa a világon és amúgy meg ez egy jó befektetés. Nézd csak anyus ez most csak ötvenezer, de tíz év múlva tuti hatvanezret is megér, de talán a legjobb majd akkor eladni, ha már nem leszek mert akkor a felébe is simán el tudod majd passzolni. Sok információt helytelenül kezdünk feldolgozni, persze tisztelet a kivételnek, de bizony évek kellenek ahhoz hogy rájöjjünk mennyire egyszerű ez az egész és aztán nem is értjük mire fel volt ez ennyire megbonyolítva a részünkről.
Viszont már nem zavar az emberek tekintete, megy vezetés közben is és társaságban is tudom használni a pipámat. Már nem jössz zavarba az utcán vagy akár a barátaid társaságában. Ez izzadságos mert milyen ciki már ha nem tudok pipázni úgy, mint a profi füsteregetők? Nem elég, hogy ufónak néznek de szemmel láthatóan még kezelni sem tudom a pipámat az vérciki, na ezen a pipás társaság sokat segít, hiszen látod, hogyan művelik ezt azok akik már sok sok éve, évtizede pipálnak.

Pipázol
Elnyelt a mocsár, mert a dohányokat már egyre jobban érzed, sőt elemzed is néha. Már nem csak percek jutnak, hanem időszakok. Határozottan érzed az ízeket és a tempó is egész jó. A kíváncsiságod egyre fókuszáltabb lesz, már tudod melyik dohány típus tetszik, már tudod melyik pipaformák jönnek be, igaz most egy részét lecserélem, mert nem kell szűrős pipa, szűrőtlen a király hiszen régen is így használták és aki nem így szívja az csak koca pipás. Azért vannak még bajok a toronyban de szépen alakul. Szóval most már mindent tudok erről, hogy kell ezt csinálni, aztán egyik nap arcul üt a valóság, mert ízlik az a dohány is amit eddig rossznak hittem. Ráébredek, hogy ezek a pipák nem is olyan kényelmesek nekem és igazából nem is a stílusom. Most már tényleg tudom hogy hogyan akarom. Technikai felismerések és a pipás stílusod megtalálása következik abban az időszakban, amikor már tudod kezelni a dohányt és a pipát.

Pipás születik
Ez a szint évek és tényleg évek alatt érhető el, a pipáidban már egészséges szénréteg van, sőt tudatosan járatod be az eszközt és építesz szénréteget, mert megérted a végtelenül egyszerű és kiválóan működő paraszt logikát. Teljesen tudatában vagy azzal, milyen típusú dohányokat szeretsz és már célzottan választasz dohányt és pipát is. Leszűkült a sokféle pipa használata, csak pár darabra és felesleges dohányok sem ugrabugrálnak már be a fiókodba. Megy vezetés közben, sétálva, sőt beszélni is tudsz pipával a szádban, phú de mocskosul menő! Tudod hogy az aromás dohányok világa kihívás és csak kifejlett ízlelő bimbókkal lehetséges annak ízeit teljesen kiélvezni, tudod már azt is hogy a dohány típusok natúr verzióban milyen íz jegyeket és élményt adnak a tömetben, már mindegy, hogyan tömöd a pipád mert rutinnal teszed. Elrontani már nem tudod, alkoholt nem használsz tisztogatni és nem súrolgatod a pipáidat mert megtanultad helyesen tisztítani és tárolni. A pipáid illatosak és kiváló állapotban vannak. Tudod már azt is, hogy ahány ember annyi féle pipás. A családodban vagy baráti társaságodban már te vagy a pipás, te lettél a pipás. Szerencsés dolog ez hiszen a barátok, családtagok látják a hobbinkat és igyekeznek alkalmanként kedveskedni nekünk, amikor ajándékot kapunk, az elismerés és visszaigazolás a pipázás művészetétől, mert pipás ajándékot csak pipás szokott kapni. A pipás, amikor útjának azon szakaszában jár amikor már tudja, hogy egy pipát is elég használni, akár több alkalommal is egy napon. A kedvenc dohányod egész napra vagy akár hetekre is ínycsiklandó élvezet, mert kiismered a tömeted minden fázisát. Amikor már nem gondolkozol hogy mit, hogyan, merre, hanem csak gondtalan pipázol.
Na kérem, a pipás valahogy így született meg.